Kiadhat-e a jegyző és az állatorvos személyes adatokat a kutyus gazdijának felkutatása érdekében?
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy hölgy beadványa alapján adott ki tájékoztatást kóbor eb tulajdonosának felkutatásával kapcsolatos jegyzői és állatorvosi adatkezelésekkel összefüggésben. A konkrét kérdések a következők voltak:
a jegyző kiadhat-e személyes adatokat az ebrendésznek, annak érdekében, hogy a kutya tulajdonosa megtalálható legyen?
az ebrendésszel szerződésben álló állatorvos kiadhat-e személyes adatokat az ebrendésznek az eb tulajdonosának felkutatása érdekében?
Nézzük a hatóság megállapításait:
A hatályos jogszabályok szerint négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható. 2013. január 1. óta egységes Ebnyilvántartás működik hazánkban. Az Ebnyilvántartást a NÉBIH működteti. A nyilvántartás vezetésének célja a törvény szerint többek között az ebrendészeti feladatok ellátása. Jogszabály határozza meg, hogy az Ebnyilvántartás mely, az állattal összefüggő adatokat, köztük személyes adatokat tartalmazza.
A Magyar Állatorvosi Kamara köteles gondoskodni a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó adatok nyilvántartásba vételéről és az ehhez kapcsolódó elektronikus rendszerű központi nyilvántartás létrehozásáról és működtetéséről, valamint a kedvtelésből tartott állat és tulajdonosa nyilvántartásáról és visszakereshetőségéről.
A szolgáltató állatorvos köteles az állat adatait az Ebnyilvántartásban regisztrálni. A NÉBIH kérésére az Állatorvosi Kamara köteles a nyilvántartott ebekről adatot szolgáltatni. Az Ebnyilvántartás a mikrochippel megjelölt ebre vonatkozó adatokat a Kamara által üzemeltetett PetVetData rendszeren keresztül kapja.
Az állatok védelméről szóló törvény értelmében a NÉBIH jogosult kezelni az adatokat, továbbá jogszabályban meghatározott közfeladat ellátása érdekében a NÉBIH az Ebnyilvántartáshoz
hozzáférést biztosít a települési, fővárosban a fővárosi kerületi és a fővárosi önkormányzat részére, illetve
hozzáférést biztosíthat bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és más közigazgatási szerv részére.
A települési - a főváros belterületén a fővárosi - önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása. A kóbor állat befogásakor a befogást követő 24 órán belül meg kell kezdeni a tulajdonos felkutatását, és meg kell kísérelni az értesítését. Az ebrendész az állatok befogásával kapcsolatos feladatait az önkormányzat megbízásából végzi el, tehát közfeladatot végez. Ezen kötelezettség teljesítése (tehát a közfeladat ellátása) érdekében a NÉBIH köteles hozzáférést biztosítani az Ebnyilvántartásban foglalt adatokhoz, amelyet egyebekben erősít az a tény is, hogy az Ebnyilvántartás vezetésének célja többek között az ebrendészeti feladatok ellátása.
A Hatóság álláspontja szerint tehát a jegyző az ebrendész számára köteles a tulajdonos felkutatásához szükséges adatokat átadni.
Más a helyzet azonban az állatorvossal!
Tekintettel arra, hogy az Ebnyilvántartás adatkezelője a NÉBIH, a Hatóság álláspontja szerint az állatorvos azzal összefüggésben kizárólag a jogszabály által adott felhatalmazások szerinti adatkezeléseket valósíthat meg, így különösen, de nem kizárólagosan abba rögzíthet adatokat, illetve a rögzített adatokon – amennyiben szükséges – módosításokat eszközölhet.
Az eb tulajdonosának felkutatása közfeladat, annak ellátását az önkormányzat köteles elvégezni, amelyhez a NÉBIH biztosítja az Ebnyilvántartáshoz való hozzáférést, így az állatorvos ilyen tekintetben történő közreműködése nem szükséges.
Az ebrendészeti telepet ellátó állatorvos a Hatóság véleménye szerint kizárólag a telepen lévő állatokkal összefüggő állategészségügyi ellátást, állatorvosi tevékenységet köteles elvégezni. A vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően adatokat nem szolgáltathat az Ebnyilvántartásból, annak ellenére, hogy azokhoz hozzáférési joga van.
