Kiket érint a Panasztörvény és a visszaélés-bejelentési rendszer?

Az Európai Unió szervei célkitűzésként jelölték meg az uniós jog megsértésével kapcsolatos visszásságok feltárását, az azokkal kapcsolatos fellépést, ezért 2019-ben egy irányelvet alkottak, melynek célja, hogy a meghatározott uniós szakpolitikai területeken horizontális jellegű, egységes uniós jogi aktus állapítsa meg az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmének közös minimumszabályait.

Ezen irányelv rendelkezéseit hivatott a magyar jogba ültetni az elmúlt időszakban elfogadott, ún. panasztörvényként elhíresült jogszabály.

Miről is szól ez a jogszabály és milyen módon érinti a hazai vállalkozásokat?

A jogszabály a foglalkoztatók számára előírja egy ún. belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozását és működtetését. Ennek célja a törvényben meghatározott személyek számára lehetőséget biztosítani arra, hogy a rendszer használatával jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményeket, mulasztásokat vagy egyéb információkat jelentsenek be, hozzanak az adott vállalkozás tudomására, akár névtelenül is.

Minden vállalkozásnak kötelező ilyen visszaélés-bejelentési rendszert működtetni?

A hivatkozott jogszabály pontosan megjelöli azon jogi személyek körét, akiknek teendője van e tekintetben. A legalább 50 főt foglalkoztató cégeket érinti elsősorban ez a kötelezettség és – létszámtól függetlenül – a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat (könyvelőket, adótanácsadókat, könyvvizsgálókat, ügyvédeket stb.) is, valamint néhány különleges esetet is nevesít még a jogszabály.

Érdemes figyelni a határidőkre. A 250 fő, vagy e fölötti foglalkoztatottal rendelkező cégek és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó vállalkozások 2023. július 24-től kötelesek megfelelni a törvény rendelkezéseinek és kötelesek működtetni a belső visszaélés-bejelentési rendszert.

Az 50-249 főt foglalkoztató cégek 2023. december 17-től kötelesek teljesíteni a jogszabály rendelkezéseit.

A helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetek, gazdasági társaságok 2025. január 1-től kell, hogy alkalmazzák a jogszabály rendelkezéseit.

Kik tehetnek bejelentést ezen a rendszeren keresztül?

A visszaélés-bejelentési rendszert például a dolgozók, a volt munkavállalók, azon személyek, akik dolgozónak jelentkeztek az adott céghez, de még a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban állt, álló, vagy ilyen kapcsolatot létesíteni kívánó vállalkozók is használhatják. Szintén megilleti a jogosultság az érintett vállalkozásnál tevékenységet végző gyakornokokat, önkénteseket, a cégtulajdonosokat, a felügyelőbizottsági tagokat és az ügyvezetőt is.

Nagyon fontos, hogy a bejelentőket nem érheti semmilyen hátrány a bejelentésre való tekintettel. A hátrányokat a jogszabály felsorolja. Egy hatósági vagy bírósági eljárás során vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentésre való tekintettel került sor, az intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtétele alapos indokkal és nem a bejelentés miatt történt.

Milyen előírásokat tartalmaz a vonatkozó jogszabály a rendszerrel kapcsolatban? 

A rendszer formájával, technikai működtetésével kapcsolatban a cégek szabad kezet kapnak, saját maguk alakíthatják ki folyamataikat, természetesen a törvényben írtak figyelembevételével. Fontos, hogy a bejelentésre szóban és írásban is lehetőséget kell biztosítani és ügyelni kell a megfelelő adatvédelmi tájékoztatásra. A bejelentésről 7 napon belül visszaigazolást kell küldeni a bejelentő részére, majd a bejelentésben foglaltakat ki kell vizsgálni maximum 30 napon belül és a vizsgálat eredményéről értesíteni kell a bejelentőt.

A bejelentési rendszer kialakítása, működtetése megoldható szervezeten belül, vagy külső szervezet megbízásával is. Mivel a bejelentések kezelése viszonylag komoly adminisztrációs terhet jelent majd, ezért ez utóbbi megoldás javasolt.

Ügyelni kell a vonatkozó dokumentáció elkészítésére is, tájékoztatókat, belső szabályzatot, a folyamatokat egyszerűsítő iratmintákat kell készíteni és ki kell egészíteni az adatkezelési dokumentumokat is.

Milyen ügyekben lehet bejelentést tenni? 

Például közbeszerzésekkel, pénzmosással, környezetvédelemmel, termékbiztonsággal, termékmegfelelőséggel, közegészségüggyel, fogyasztóvédelemmel, adatvédelemmel kapcsolatos jogellenes, vagy jogellenesnek hitt cselekményekre, mulasztásokra vonatkozóan lehet bejelentést tenni. A magyar jogszabály tágabb lehetőséget biztosít a bejelentések tárgya tekintetében, mint a korábban hivatkozott irányelv, ugyanis gyakorlatilag bármilyen információ vonatkozásában megnyitja a lehetőséget a bejelentő előtt, tehát akár etikai ügyek is szóba jöhetnek.

Mi történik, ha kötelezettként nem felelünk meg a törvény rendelkezéseinek?

A kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi. Mindemellett érdemes figyelni arra is, hogy a nem megfelelően kialakított visszaélés-bejelentési rendszerek által okozott jogsérelem más szabályozó hatóságok vizsgálatát eredményezheti, így például a bejelentők személyes adatainak jogellenes felhasználása, vagy nem megfelelő védelme, nyilvánosságra kerülése esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatát, amely esetlegesen adatvédelmi bírság kiszabásával járhat.

Milyen további csatornák használatával van lehetőség bejelentést tenni, ha például jogsértést tapasztalunk?

A jogszabály által meghatározott rendszer gyakorlatilag 3 szinten biztosít lehetőséget a bejelentések megtétele számára. Az egyik tehát az adott szervezetnél működtetett belső visszaélés-bejelentési rendszer. Másik csatornaként működik az ún. elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer, melyet a különböző szakági szervezetek, hatóságok (pl.: GVH, MNB, NAIH, NMHH stb.) hoznak létre. Ezen kívül a bejelentéseket az alapvető jogok biztosa által működtetett közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni.

Irodánk felkészült a jogszabály alkalmazásával kapcsolatos tanácsadásra, az érintett cégek vezetőinek képzésére, a vonatkozó szabályzatok, egyéb dokumentumok elkészítésére és a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére is. További információ: dr.horvath.barbara@hhbconsulting.hu