A felnőttképzés változásai - Káosz és bizonytalanság?

A tegnapi napon új információkat hozott nyilvánosságra az Innovációs és Technológiai Minisztérium a felnőttképzési rendszer változásaival, a jogszabály értelmezésével kapcsolatban. A vállalkozók bizonyos képzésekkel kapcsolatban új értelmezéssel szembesültek, ez aztán ismét felborította a már-már megnyugodni látszó közhangulatot.

A jogszabályváltozás bevezetése kapcsán mondhatjuk, hogy igazán kaotikus a helyzet, láthatóan a Hatóság is küzd a feladatokkal, az ügyintézési határidőket nem tudják tartani, az állásfoglalásokra túlzottan általános válasz érkezik, vagy hetekig várakoztatják és bizonytalanságban tartják az érintetteket.

Több ügyfelem esetében tapasztaltam, hogy ellentétes tartalmú állásfoglalás érkezik a Minisztériumtól és a Pest Megyei Kormányhivataltól, tovább borzolva ezzel az egyébként is pattanásig feszült helyzetet. Én magam is beadtam egy 11 pontból álló kérdés halmazt értelmezésre a Minisztériumhoz, több ügyfelem is nagyon várja a válaszokat, sajnos augusztus 10-e óta nem derült fény a jogalkotó álláspontjára. Fontos lenne, hogy tisztán lássunk, hiszen szeretnék én is olyan dokumentumokat készíteni az ügyfeleimnek (felnőttképzési dokumentum csomag), amely mindenben megfelel a jogalkotói értelmezésnek is.

Szeptember 2-t írunk, a jogszabály rendelkezéseit tegnap óta alkalmazni is kell, az adatszolgáltatási felület augusztus 31. óta érhető el. E tekintetben is vannak anomáliák. Számomra aggályos, hogy olyan adatokról is információkat kell szolgáltatnunk (kötelező jelleggel), melyeket kizárólag az engedélyköteles képzések tekintetében ír elő a törvény.

Meggyőződésem szerint a jogszabály adatvédelmi aggályokat is felvet, több ponton is ellentétes az Általános Adatvédelmi Rendeletben (GDPR) rögzített célhoz kötött adatkezelés elvével és az adatminimalizálás elvét is sérti.

A vállalkozók tanácstalanok, a jogászok, felnőttképzési szakértők is kapkodják a fejüket. A hozzá nem értők pedig hirdetik a téves információkat. Rengeteg tévhit kering a közösségi oldalakon, ezért fontosnak tartom, hogy tisztázzunk néhány dolgot.

Mi az, ami új információ az eddigiekhez képest és mi az, ami nem változott?  

1. A Tájékoztató szövegezéséből számomra továbbra is az a cél ismerhető fel, hogy a felnőttkori oktatások, képzések szabályozását, keretrendszerbe foglalását tűzte ki zászlóshajójára a jogalkotó. Ez továbbra is szemben áll azzal az értelmezéssel (mely szintén a Minisztériumtól származik), hogy a gyermekekre vonatkozó képzések is a jogszabály hatálya alá tartoznak. Az én jogértelmezésem szerint ez ellentétes – nemcsak a jogszabály nevével – de annak Preambulumában írtakkal is, ahol kifejezetten a felnőttkori tanulás és képzés szabályozásának igényéről esik szó. Ennek alapján úgy gondolom, hogy azon sem kell meglepődnünk, ha néhány hét múlva e tekintetben is megváltoztatja jogértelmezését a Minisztérium.  

2. Nézzük meg a kiadott Tájékoztató mellékletében szereplő táblázatot. Arról eddig is volt információnk, hogy a coaching és a tanácsadás, konzultáció nem minősül képzésnek a jogalkotói értelmezés szerint. Új információ, hogy a fejlesztői órák, a korrepetálások, valamint azok a magán nyelvórák, melyek konkrét céllal és időkerettel nem rendelkeznek nem minősülnek képzésnek. Az értelmezés meglepő, ugyanis ellentétes a korábban kiadott állásfoglalásokkal. Én magam is rendelkezem olyan állásfoglalással, mely a magántanárok képzéseire vonatkozik, a Minisztérium egyértelműen jelezte, hogy azok teljes egészében képzésnek minősülnek. Mára ezt az álláspontját megváltoztatta. Ez azonban jó hír a tanároknak, fejlesztő tevékenységet folytatóknak.  

3. Az online tartalmak tekintetében jó pár hete ismert az az állásfoglalás, mely szerint azok az online letölthető tartalmak, melyekhez nem járul konzultációs lehetőség, nincs tehát tevékeny kapcsolat az előadó és a résztvevő között, nem minősülnek képzésnek. E tekintetben új információ talán az lehet, hogy az online ismeretanyaghoz kapcsolódó közösségi média csoport kialakítása sem jelenti a képzéssé válást.  

4. Az is ismert volt előttünk, hogy az előadások, konferenciák, termékbemutatók nem minősülnek képzésnek. Ez ismét megerősítésre került.  

5. A mellékletként közzétett táblázat következő sora a workshopokról, irányított meetupokról, csoportos foglalkozásokról, szakmai műhelymunkákról ír, ezeket nem minősíti képzésnek. Nagyon veszélyes a workshop fogalmát ilyen konkrétan leírni, mert ez az a pont, ami a leginkább alkalmas a téves következtetések levonására. Ahogy figyelem a közösségi média oldalakat, már el is indult a téves értelmezések közzététele. Manapság nagyon divatos workshopot tartani, ezt a kifejezést használni kisebb létszámú, gyakorlatias oktatásokra is. Átvettünk egy fogalmat az angol nyelvből, melyet jellemzően más tartalommal töltünk meg, mint ahogy annak eredeti jelentése alapján más országokban azt használják. A workshop jelentése külföldön (és esetenként hazánkban is) olyan kis csoportos foglalkozás, műhelymunka, melynek során egy szakma képviselői, vagy egy téma érintettjei megosztják egymással tapasztalataikat, eszmét cserélnek. Rengetegszer hoztam fel azt a példát, mely szerint, ha egy péntek délután elmegyünk egy babakészítő workshopra, ahol kikapcsolódásképpen mindenki a saját tudása alapján elkészíti a képességeinek megfelelő minőségű babát, közben jókat beszélgetünk, falatozunk, ez nem minősül képzésnek. Azonban, ha ez a rendezvény arról szól, hogy egyikünk (a képző) kiemelkedik a társaságból és ő elmagyarázza, megmutatja nekünk, hogy hogy kell elkészíteni a legszebb babát, mert ő rendelkezik közöttünk a témában a legnagyobb tudással, majd ennek következtében mi is képesek leszünk olyan szép baba elkészítésére, amilyet ő csinált, akkor ez már képzésnek minősül és a felnőttképzési törvény hatálya alá esik. A második esetben egyértelmű, hogy a workshop szervezője növelte a kompetenciánkat, átadta tudását, melynek következtében mi megtanultunk babát készíteni. Száz szónak is egy a vége. Nagyon felhívom a figyelmet, hogy minden egyes eseményt annak tartalma alapján kell megítélni. Mi történik a rendezvényen, történik-e tudásátadás, képes lesz-e a résztvevő a rendezvényt követően döntéseket hozni a befogadott tudás következtében, vagy önálló eredményt elérni? Ezeket a szempontokat kell végiggondolni és mérlegelni.  

6. A táblázat következő – és egyben utolsó – sora a hobbitevékenységeket, szakköröket, edzéseket, táncklubokat stb. veszi ki a törvény hatálya alól. E tekintetben sincs  értelmezésbeli változás. Itt alapvetően nem a képzésre irányul a szándék, hanem kellemes kikapcsolódásról, testi, lelki feltöltésről van szó.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy továbbra sem ajánlott belekapaszkodni egy-egy kifejezésbe és esetleges téves értelmezésbe és ennek következtében elmulasztani a bejelentési vagy engedélyezési kötelezettség teljesítését, hiszen nagyon pórul lehet járni.

A felnőttképzési törvény által írt szankciók áttekintése során láthatjuk, hogy ha valaki bejelentés vagy engedély nélkül végez képzési tevékenységet, minimum 1.610.000 Ft összegű büntetésre számíthat szemben azzal, aki például a bejelentési kötelezettségének eleget tett, de nem teljesített például egy adatszolgáltatást, ez utóbbi esetben ugyanis a büntetés alsó határa 161.000 Ft lehet. Azt hiszem nem kell magyaráznom, hogy mennyire nem mindegy melyik összegről beszélünk.  

Ha bizonytalanok vagytok, forduljatok szakértőhöz, vagy kérjetek állásfoglalást a Minisztériumtól. Örömmel állok rendelkezésre én is a témában indított workshopjaimon, vagy egyéni online konzultáció keretében. Írjatok a dr.horvath.barbara@hhbconsulting.hu e-mail címre.