A felnőttképzés változásai – Külföldiek és trénerek

Szeptember 17-e van. 17 napja lépett hatályba a felnőttképzési törvény módosítása, mely szerint képzési tevékenységet vagy bejelentés, vagy engedély alapján lehet végezni.

Továbbra sem mondhatom, hogy tisztult volna a kép, rengeteg a bizonytalanság, a találgatás és nagyon nehéz hivatalos állásfoglalást „kihúzni” a döntéshozókból. A bejelentési kérelmek elbírálása a jogszabályban meghatározott 8 napos ügyintézési határidő többszöröse. A vállalkozók többsége inkább elhalasztotta a szeptember hónapra tervezett képzéseit, mert nem látja tisztán a teendőit.

Állítólag hamarosan napvilágot lát egy tájékoztató anyag, melyből minden kérdésünkre választ kapunk. Kíváncsian várom, bízom benne, hogy az igazán kényes és nem egyértelmű kérdéseinkre is válaszolnak benne.

Tegnap kaptam állásfoglalást néhány kérdésemre az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Bár a legtöbb kérdésemre nem válaszoltak, azért vannak kényes pontok, melyekben iránymutatást adtak.

Nézzük mindjárt az elsőt: külföldiek kérdése.

Sok vállalkozótól hallom, hogy szeretné megúszni a jogszabály által a képzőkre rótt kötelezettségeket, ezért külföldi illetőségű cégen keresztül tervezi folytatni a képzési tevékenységet. Olvasom a közösségi oldalon is, hogy erre biztatják egymást a vállalkozók.

Sajnos rossz hírem van számukra. A Minisztérium tegnapi állásfoglalása szerint, idézem: „A bejelentési kötelezettség a külföldi cég magyarországi képzése során is fennáll.”

Őszintén szólva sejtettem, hogy ilyen irányú értelmezésről kapok tájékoztatást, hiszen a jogszabály, a törvény személyi hatályánál nem említi, hogy magyar cégekre, vállalkozókra, természetes személyekre vonatkozna a törvény, egyszerűen jogi személy, jogképes szervezet, egyéni vállalkozó és gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek számára tartalmaz rendelkezéseket. Majd egy későbbi pontban a határon átnyúló szolgáltatásokra is alkalmazandóvá teszi a jogszabály rendelkezéseit.

Ennek ellenére megdöbbentő ez az értelmezés és megannyi kérdést vet fel bennem: Honnan értesül egy külföldi vállalkozás arról, hogy ilyen irányú kötelezettségei vannak? Technikailag képes lesz-e teljesíteni a bejelentési kötelezettségét a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer felületén? Hogy tudnak a magyar szervek érvényt szerezni az ilyen fajta kiterjesztett jogértelmezésnek? Hogy tudja/fogja a magyar hatóság ellenőrizni az ilyen kötelezettségek teljesítésének elmulasztását?

A válaszokat sajnos egyenlőre nem tudom.

Nézzük a következő témát: tréningek.

Nagyon hálás vagyok, hogy rengeteg cég és vállalkozás tisztelt meg bizalmával és hozzám fordultak tanácsért a téma kapcsán. Sok nagy nevű tréner céget ismerhettem meg, akik felé az első perctől kezdve azt kommunikálom, hogy nem biztos, hogy ők azok, akiket kötelezettség terhel. A tegnapi állásfoglalásban a Minisztérium megerősítette az értelmezésem, mely szerint mindig a képzés szervezője az, akit a bejelentési és később az adatszolgáltatási kötelezettség terhel. Ha egy nagy cég bizonyos időszakonként továbbképzést szervez a munkavállalói részére, az belső képzésnek minősül. Ezek a belső képzések szintén a felnőttképzési törvény hatálya alá tartoznak, ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak a munkáltatókra, mint a külső képzéseket tartó cégekre. Ha a képzés tehát saját szervezésben valósul meg, akkor a munkáltató köteles a bejelentésre és az adatszolgáltatásra is, neki kell felnőttképzési szerződést kötni a munkavállalókkal. A tréner cégnek (akit a képzés megtartására szerződtettek) semmilyen kötelezettsége nincs ennek kapcsán.

Több ügyfelemtől hallottam, hogy a multik igyekeznek megszabadulni ettől a tehertől, hiszen sok esetben több száz munkavállalóról van szó, nagyon komoly adminisztrációs terhet jelent ez számukra. Megtehetik azt is, hogy egy tréner cég által szervezett kurzusra küldik el a dolgozókat, ez esetben a tréner cég lesz a képzés szervezője, őt terheli tehát a szerződéskötési kötelezettség és a képzési adatszolgáltatás is.

Szintén ebbe a kategóriába sorolhatók a jogszabály által időszakosan kötelezően előírt képzések is (pl. tűzvédelmi, munkavédelmi oktatás, targoncásoknak tartandó időszakosan kötelező képzések stb.), ezek is a felnőttképzési törvény hatálya alá tartoznak. Az, hogy a munkáltatót, vagy a képzést bonyolító céget terheli-e a jogszabály által előírt feladatok teljesítése, azon múlik, hogy kit tekintünk a képzés szervezőjének.

Ahogy a tréner cégek képviselőitől hallom, a munkáltatók többsége még nem értesült ilyen irányú feladatairól, kellemetlen meglepetésre számíthatnak tehát.

Ha segítségre van szükséged a téma kapcsán, örömmel állok rendelkezésedre workshopjaimon és egyéni online konzultáció keretében is.

Ha szeretnél értesülni a legfrissebb fejleményekről, iratkozz fel a főoldalon hírlevelemre.