A felnőttképzés változásai – Minisztériumi tájékoztató

Némi technikai nehézség leküzdését követően kedden sor került az Innovációs és Technológiai Minisztérium felnőttképzési tájékoztatójára, online konferencia keretében.

Előadást tartott Dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, Bódis László államtitkári kabinetfőnök, Bertalan Tamás felnőttképzési szaktanácsadó, Tóth Edit a Pest Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője és Zsuffa Ákos a Felnőttképzők Szövetségének elnöke.

A közel 3 órás konferencia során néhány új információval gazdagodhattunk, az alábbiakban mutatom be a legfontosabbakat:

Az államtitkári tájékoztatóból kiderül, hogy jelenleg Magyarországon viszonylag alacsony a felnőttképzésben résztvevők aránya a többi ország adataihoz viszonyítva. A jogszabályváltozás céja a munkaerőpiaci igényekhez való igazodás. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a rendszer gyakorlatilag egyszerűbbé vált, mint korábban, hiszen a jogszabályváltozást megelőzően is kellett (volna) adatokat szolgáltatni a képzésekről, lényegesen több adat megadásával, most viszont egy felületen keresztül teljesíthető a felnőttképzési adatszolgáltatás és a statisztikai célú adatszolgáltatás is. Tulajdonképpen a Minisztérium sikeresnek ítéli a jogszabályváltozás következtében kialakult rendszert.

A jövőbeli cél a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszer (FAR) összekapcsolása közhiteles adatbázisokkal, ezáltal egy pályakövetési rendszer felállítása.

Bódis Lászlótól megtudtunk néhány részletinformációt arról, hogy milyen módon tudjuk legkönnyebben megállapítani azt, hogy az általunk folytatott képzés felnőttképzésnek minősül-e.

Az eddig is ismert volt, hogy a jogszabályban írt 3 feltételnek együttesen kell teljesülnie, tehát a képzésnek szervezettnek, célirányosnak kell lennie és kompetencia fejlesztésre (kialakításra) kell irányulnia. Ezen fogalmakat részletezte az államtitkári kabinetfőnök előadásában.

Szervezettnek akkor tekintünk egy képzést, ha:

• előre meghirdetett, tervszerű,

• tartós v. rendszeres jelleggel végzett,

• előre meghatározott a tematikája,

• időkerete jól körülhatárolható,

• a képzésben résztvevő személyek és a képző is jól beazonosítható,

• biztosított az interakció a felnőttképző és a résztvevő személy között.

Nézzük mikor célirányos egy képzés:

• a felnőttképzőnek van egyértelműen beazonosítható képzési célja,

• a kompetencia közvetlen célú átadására irányul.

Ha a képzés fő célja nem a kompetenciaalakítás, hanem ez csak mellékesen valósul meg, akkor nem beszélhetünk képzésről.

Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy nem a neve alapján kell minősítenünk az adott képzést, mindig annak tartalmát kell vizsgálnunk és figyelemmel lennünk a fenti 3 fogalomra.

A képzés szervezőjének a felelőssége az, hogy hogy minősíti a saját maga által folytatott tevékenységet.

Az előadások során többször is elhangzott, hogy a belső képzések, úgy mint például a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatások és egyéb, jogszabály alapján kötelező képzések is a felnőttképzési törvény hatálya alá tartoznak, így valóban rengeteg vállalkozást érint ez a jogszabályváltozás, hiszen a belső képzések esetében is ugyanazok a teendők terhelik a vállalkozókat, mint a „külső” képzések során: felnőttképzési szerződést kell kötni és tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség is felmerül.

Ismét megerősítésre került, hogy belső képzések esetén is mindig a képzés szervezőjét terhelik a jogszabályban írt kötelezettségek (a szervező lehet maga a munkaadó, de ki is szervezheti teljes egészében a képzési tevékenységet).

Workshopjaimon én is hangsúlyozni szoktam, hogy javaslom megvizsgálni a felvett tevékenységi köröket, hogy illeszkednek-e a gyakorlatban folytatott tevékenységeinkhez. Ha képzési tevékenységet folytatunk, akkor ajánlott egy 85-ös TEÁOR, vagy ÖVTJ kóddal ellátott tevékenységi körrel rendelkezni. Ezt a hatóság csak engedélyköteles képzések esetén vizsgálja a felnőttképzési törvény értelmében, azonban más jogszabály (az adózás rendjéről szóló törvény) rendelkezései szerint a ténylegesen végzett tevékenységnek megfelelő tevékenységi körrel kell rendelkezni.

Többször megismételték az előadók a konferencia során, hogy bejelentésköteles képzések esetén a felnőttképzési szerződés szóban és ráutaló magatartással is megköthető. Majd később a gyakran ismételt kérdések megválaszolása során az előadó arra a kérdésre, hogy az ilyen módon történt szerződéskötés – később, egy esetleges ellenőrzés során – hogyan bizonyítható, azt a választ adta, hogy, idézem: „A felnőttképző felelőssége a magatartását úgy alakítani, hogy az a jogszabálynak való megfelelés ellenőrzését lehetővé tegye. Erre léteznek jól bevált megoldások (pl. tájékoztató kihelyezése a honlapra, stb.).”

Bár a kérdésre igazán megfelelő választ nem kaptunk, számomra ez megerősíti az ÁSZF-es formájú felnőttképzési szerződés alkalmazhatóságát, ami jó hír az online képzések esetében.

A képzésre jelentkezők bekérendő adatai tekintetében nem terveznek változtatni – legalábbis erre semmi nem utalt a konferencián elmondottak alapján – viszont jó hír, hogy a képzéssel összefüggő adatokat (pl.: a résztvevő végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével, idegennyelv-ismeretével kapcsolatosak) kizárólag olyan esetekben kell bekérni, ha ezek a képzés szempontjából relevánsak, vagy azok megléte az előfeltétele az adott képzésre való jelentkezésnek.

Bertalan Tamás szaktanácsadótól megtudtuk, hogy a FAR rendszer jelenleg elérhető, új verziója a 22. változat. A felület folyamatos módosítás alatt áll.

Aki tanulmányozta az adatszolgáltatási felületet, láthatta, hogy az egyes vállalkozások FAR felületéhez felhasználókat lehet hozzárendelni. Ezt csak az tudja megtenni, aki már rögzített beadványt. A felhasználó számára azonban csak egyetlen szerepkört adhatunk meg, ez az ügyintézői szerepkör, mellyel gyakorlatilag bármit intézhet a rendszerben.

A jövőben tervezik, hogy a FAR rendszerben is lehetővé teszik a meghatalmazás benyújtását.

Megújult a felület a tekintetben is, hogy most már lehet kezdeményezni adatmódosításra is eljárást, a „Beadványok kezelése” menüpontra kattintva láthatjuk, hogy megjelent egy új gomb: „Adatváltozás bejelentése”, erre kattintva indíthatjuk el a folyamatot, mely során a bejelentéshez hasonlóan kell eljárni, a módosításért 6.000 Ft összegű eljárási illetéket kell fizetni.

A képzési adatszolgáltatással kapcsolatban oly sokszor kifogásolt „képzés jellege” sávok kitöltésével kapcsolatban a szaktanácsadó elmondta, hogy egy Európai Uniós rendszer alapján került kialakításra a kategorizálás. Sajnos több ügyfelem esetében tapasztaltam, hogy egyik megadott kategóriába sem tartozik bele a tevékenységük, a mező kitöltése azonban kötelező.

Saját magam is tapasztaltam, hogy a képzés helyszíneként csak fizikai címet lehet megadni (székhely, vagy egyéb rögzített cím), hiányolom innen az „online” lehetőséget, hiszen a jelenlegi járványhelyzetben a legtöbb képzés online felületen kerül megtartásra. Ilyen esetekben is a székhelyet kell megjelölni a képzés helyszíneként.

Az adatszolgáltatás során rögzített adatok módosíthatók.

Az adatszolgáltatást követően az elégedettségmérő kérdőíveket automatikusan kiküldi a rendszer a képzésben résztvevőknek.

Az oktatási azonosítóval kapcsolatos eljárás számomra egy kissé aggályosnak tűnik, de ezen nem terveznek változtatni a jövőben sem.

A jelenlegi állapot szerint, ha a képzésen résztvevő nem ismeri az oktatási azonosítóját, vagy nem rendelkezik ilyen számmal, akkor az adatszolgáltatási rendszer, a felnőttképző által megadott adatok alapján az Oktatási Hivataltól automatikusan igényel a résztvevőnek egy oktatási azonosító számot, vagy lekérdezi a nyilvántartásból a már meglévő azonosítót.

Ez az eljárás akkor válik aggályossá, amikor a résztvevő megtiltja számunkra adatai továbbítását. Ugyanis, ha nem ismeri az oktatási azonosítóját, kénytelenek vagyunk megadni a természetes személyazonosító adatait, annak ellenére is, hogy ő ezt írásbeli nyilatkozatával megtiltotta számunkra.

Erre az eljárásra az a magyarázat a Minisztérium tájékoztatása szerint, hogy a résztvevő csupán a Pest Megyei Kormányhivatal – mint felnőttképzési államigazgatási szerv – részére történő adattovábbítást tilthatja meg, ennek pedig nem része az oktatási azonosító beszerzése miatti eljárás.

Az is elhangzott, hogy ha valaki megpróbál téves, kitalált, nem valós oktatási azonosítót feltüntetni a rendszerben, ez valószínűleg nem fog sikerülni neki, állítólag a rendszer felismeri az azonosító struktúráját, így nem lehet átverni.

Megnyugtató ígéret hangzott el (reméljük még nem késő teljesíteni), mely szerint a vállalkozások képviselőinek nyilvánosságra hozott személyes adatai tekintetében változásra számíthatunk, remélhetőleg ezek nem lesznek a jövőben bárki számára elérhetők. Bízom benne, hogy ennek az ígéretnek minél előbb eleget tesznek a döntéshozók.

Tóth Edit a Pest Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője tájékoztatása szerint a hatóság törekszik a felnőttképzőkkel való együttműködésre, nem áll érdekükben bírság kiszabása.

Néhány órával ezelőtt nyilvánosságra került egy 46 oldalból álló tájékoztató dokumentum, ez itt érhető el:

https://www.kormany.hu/download/4/83/e1000/20201001_ITM_Felnottkepzes_tajekoztato.pdf

A konferenciáról készült felvétel itt érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=GwRvX613t9M

Ha segítségre van szükséged a téma kapcsán, fordulj hozzám bizalommal, online konzultáció keretében állok rendelkezésedre.