12,6 milliárd forintos bírság a H&M-nek

Múlt héten értesültünk a hírről, miszerint a Hamburgi Adatvédelmi Hatóság október 1-én több, mint 35 millió euró (12,6 milliárd Ft) összegű bírságot szabott ki a H&M divatcég ellen. Ez az összeg a GDPR történetében a második legnagyobb bírságnak számít.

A cég vezetése, 2014. óta szisztematikusan ellenőrizte a munkavállalók egy részének magánéletét. A személyes adatokat tartalmazó jegyzeteket egy hálózati meghajtón tárolták. A nyilvántartott adatok között szerepelt többek között, hogy a távollétek (pl. szabadság és betegszabadság) után a csoportvezetők úgynevezett “Welcome Back” beszélgetéseket folytattak alkalmazottaikkal. E megbeszélések után sok esetben nemcsak az alkalmazottak konkrét szabadsággal kapcsolatos tapasztalatait rögzítették, hanem a betegségük tüneteit és a diagnózisokat is. Ezen túlmenően, egyes vezetők tudomást szereztek alkalmazottaik magánéletéről személyes beszélgetések útján, egészen ártalmatlan részletektől kezdve a családi kérdésekig, nyaralásról és a vallási meggyőződésig mindenről kikérdezték őket. Ezek az információk rögzítésre kerültek és egy 50 vezetőből álló kör számára elérhetőek voltak.

Az ügy akkor robbant ki, amikor 2019-ben a nürnbergi központ alkalmazottai átmenetileg hozzáfértek a munkavállalókról tárolt adatokhoz, majd ezt követően a cég bejelentést tett a Hatóságnál.

A vizsgálat során kiderült, hogy olyan személyes információk is feljegyzésre kerültek, melyeket az alkalmazottak munka közben, vagy személyes beszélgetések során osztottak meg feletteseikkel. A Hatóság megállapította, hogy a H&M adatkezelési tevékenysége súlyosan sérti az alkalmazottak személyiségi jogait és ellentétes a GDPR rendelkezéseivel.

A H&M közleményt adott ki, melyben bocsánatot kért alkalmazottaitól és közölte, hogy vállalja a felelősséget a történtekért. A közlemény szerint az érintett munkatársak anyagi kárpótlásra is számíthatnak. A cég a bírság összegét nem vitatta. A Hatóság ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy akkora összegű adatvédelmi bírságot szabtak ki, mely reményük szerint eltántorítja a többi céget hasonló gyakorlatok alkalmazásától. A bírság mértékének megállapítása során szempont volt a cég mérete, az érintettek magas száma, illetve a törvénysértések súlyossága is.

Previous
Previous

Megszűnik a figyelmeztetés, változik a belső képzés fogalma - a felnőttképzési törvény módosító javaslata

Next
Next

A felnőttképzés változásai – Minisztériumi tájékoztató