Megtudjuk, hogy kik a cégek tényleges tulajdonosai?

Magyarországon is elindul a tényleges tulajdonosok nyilvántartása. Nézzük a legfontosabb információkat ezzel kapcsolatban.

Tényleges tulajdonos alatt elsősorban azt a személyt értjük, aki végső soron profitál a vállalkozás tevékenységéből. Sok esetben nagyon nem egyértelmű, hogy egy adott cégnek kik a valódi tulajdonosai, hiszen más cégekkel, egyéb szervezetekkel fedezik valódi kilétüket.

Egy uniós jogszabály alapján a tagállamok olyan nyilvántartást kötelesek kialakítani, amelyben az adott tagállam területén bejegyzett társaságok és egyéb szervezetek tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatok kerülnek regisztrálásra. Magyarország némi eltéréssel vette át ezt az úniós rendelkezést, a szabályozás nem általánosságban terjed ki gyakorlatilag minden jogi személyre, egyéb szervezetre, hanem csak bizonyos vállalkozási formákat érint. Így a betéti társaságokat, korlátolt felelősségű társaságokat, részvénytársaságokat, fióktelepeket, szövetkezeteket, magánnyugdíjpénztárakat terheli majd ez a kötelezettség. A pártok, a szakszervezetek, a közalapítványok vagy a pártalapítványok kívül esnek a kötelező körön, így a tényleges tulajdonosaikra vonatkozó információk nem kerülnek be a nyilvántartásba.

A májusban elfogadott törvény értelmében legkésőbb 2021. június 12-ig a számlavezető bankok kötelesek voltak az ügyfeleiktől korábban begyűjtött információk alapján azok tényleges tulajdonosi adatait feltölteni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba. A bankok innentől havi rendszerességgel kötelesek az ügyfeleikkel kapcsolatos adatszolgáltatásra.

2022. februárját követően más szolgáltatók is hozzáférést kapnak, hogy az ügyfeleik tényleges tulajdonosi adatait összevessék a nyilvántartás tartalmával és a hatóságok, ügyészségek és bíróságok – a törvényi kötelezettségeik ellátása céljából – is letölthetik az adatokat, míg mindezeken kívüli harmadik személyek csak 2022. július 1. után, díj ellenében férhetnek hozzá a nyilvántartás tartalmához.

Az ügyfeleket egy 10 pontos megbízhatósági index (TT index) alapján értékelik, amelyen minden ügyfél 10 pontról indul. Ha bármely hatóság, ügyészség, bíróság vagy más szolgáltató lényeges eltérést észlel az általa ismert és a nyilvántartásba feltöltött adatok között, akkor értesítheti a NAV-ot. Az adóhatóság egy ilyen értesítés alapján az adott ügyfél TT indexét csökkenti: ha az értesítést hatóság, ügyészség vagy bíróság nyújtja be, akkor 2 ponttal, míg ha az más szolgáltatótól származik, egy ponttal csökkenti. Amennyiben az ügyfél TT-indexe 8 pont alá süllyed akkor az ügyfél megjelölése „bizonytalan”, míg 6 pont alatt „megbízhatatlan” jelzést eredményez. Ezen a ponton még korrigálhatják az ügyfelek a hibákat, ugyanis az adóhatóság értesítést küld nekik és 5 nap áll majd rendelkezésre, hogy a banknál módosítsák az adatokat.

A pénzmosásról és terrorizmus finanszírozásról szóló törvény rendelkezéseivel szemben (amely alapján rendkívül magas bírság kiszabására van lehetőség), az új jogszabály nem szab ki bírságot a bizonytalan vagy megbízhatatlan minősítést szerző ügyfelekre. Az adóhatóság azonban a honlapján közzéteszi a „megbízhatatlan” címkével ellátott ügyfeleket, a „bizonytalan” címkével ellátott ügyfeleket némi haladék után, 180 nap elteltével kerülnek közzétételre, kivéve, ha javítják az adatokat és visszanyerik a 10 pontos TT indexet.

A pénzmosásról és terrorizmus finanszírozásról szóló törvény hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltató köteles lesz megtagadni a „megbízhatatlan ügyfél” 4,5 millió forintot meghaladó tranzakciókban való részvételét, ez ugyanis magas kockázatot jelent. Ezen szankciók ellen jogorvoslattal és panasszal lehet majd élni.

Nézzük a dátumokat: a TT index szerinti osztályozásra vonatkozó szabályok 2022. február 1. napjától lépnek hatályba, a szankciók pedig 2022. július 1. napjától. Az európai nyilvántartásba 2023. február 1-jén csatornázzák be a magyar nyilvántartást.