Személyes adat-e az egyéni vállalkozó adata?

Sokszor olvasom a közösségi oldalak felületein, hogy egyéni vállalkozóként sokan felháborodottan állnak az adataikkal kapcsolatos közzétételi kötelezettséghez és hogy tűrni kénytelenek a jogszabály által előírt nyilvánosságra hozatalt (pl. a székhely címe kapcsán). Ezekre az esetekre nem vonatkozik a GDPR? - kérdezik sokszor meglehetősen ingerülten.

Nézzük meg egy kicsit, hogy vajon az egyéni vállalkozó adatai személyes adatnak minősülnek-e és ezáltal élvezhetik-e az adatvédelmi rendelet védelmét.

Azt mindannyian tudjuk, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy vállalkozási szándékát az adott személy bejelentse és a nyilvántartást vezető szerv (jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) nyilvántartásba vegye. Jogszabály határozza meg, hogy milyen adatokat kell megadni a bejelentéshez és milyen adatokat vesz nyilvántartásba a hatóság.

Azt lehet, hogy kevesebben tudjátok, hogy az egyéni vállalkozó – törvény alapján – megadott, bárki által megismerhető adatai közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek.

Az adatok nyilvánosságra hozatalának célja a forgalom biztonsága és az, hogy bárki felvehesse a kapcsolatot a vállalkozóval, de kizárólag csak a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos kommunikáció céljából.

Az egyéni vállalkozó tehát olyan természetes személy, aki gazdasági tevékenységet folytat és e tevékenységével összefüggő bizonyos személyes adatai bárki által megismerhetőek. Ezek az adatok tehát közérdekből nyilvános adatok (az Info. törvény alapján), amelyek azonban ezen a vonatkozáson túl megtartják személyes adat minőségüket.

A GDPR alapelvei közül az egyik leggyakrabban emlegetett elv a célhoz kötött adatkezelés elve. Ennek az elvnek a nyilvánosságra hozott személyes adatok vonatkozásában is érvényesülnie kell. Személyes adatot csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból és a céllal összeegyeztethető módon lehet kezelni.

Mielőtt nagyon elmerülnék az adatvédelem szakkifejezéseiben, megpróbálom érthetően összefoglalni a leírtakat. Mindannyiunk érdeke, hogy ha egy egyéni vállalkozóval szerződést kötünk, vásárolunk tőle, vagy igénybe vesszük a szolgáltatásait, megismerhessük az adatait, tudjuk, hogy kivel állunk szemben, kihez fordulhatunk, ha panasszal, vagy jótállási, szavatossági igénnyel szeretnénk élni. Gondolom ebben egyetértünk. Az még talán az egyéni vállalkozó érdeke is, hogy könnyen megtalálható és elérhető legyen, hiszen az a célja, hogy tevékenységét minél többen megismerhessék és szolgáltatásait igénybe tudják venni. Boldog lesz az egyéni vállalkozó, ha felhívom telefonon, vagy elektronikus levélben keresem meg egy nagy értékű megbízás kapcsán, de kevésbé boldog, vagy éppen kifejezetten mérges, ha például kéretlen lakásbiztosítási ajánlattal terhelem és rendszeresen a nyakára járok saját szolgáltatásaim ajánlgatásával.

És itt látható a különbség. Ha tehát az egyéni vállalkozót a vállalkozási, üzletszerű gazdasági tevékenységével összefüggésben keresem és használom a nyilvánosságra hozott személyes adatait, az teljesen rendben van (nyilván ez esetben is vizsgálni kell, hogy az adott cél megfelelő-e és az adatkezelés szükséges mértékű-e), ha viszont a tevékenységétől független célból, magánemberként szeretném elérni, akkor mindenképpen tekintettel kell lennem az adatvédelmi rendelkezésekre és megfelelő célt és jogalapot kell találnom a személyes adatok kezelésére.

Az adatkezelési szabályzati dokumentáció elkészítése során – fentiek miatt – én mindig besorolom (bár feltételesen) az egyéni vállalkozókat is a „védett személyek” közé, ugyanis előfordulhat, hogy az ő adataik ugyanolyan megítélés alá esnek, mint a természetes személyeké.

Ha segítségre van szükséged az adatkezelési szabályzati dokumentáció elkészítése során, örömmel állok rendelkezésedre a dr.horvath.barbara@hhbconsulting.hu e-mail címen.